Úgy gondolom, nem vagyok a legjobb fanfiction író. De ha már van egy folytatásos ficim, (HOPELESS LOVE ) ami Hetero, így csinálok yaoi one shotokat is. Ez lesz az első, és egy szokatlan párosítással. Első os, amit ki is rakok...szóval...Hagyjuk X"D
Véleményeket elfogadok!
Jó olvasást reményeim!♥~
Ui.
Kérésre írok os-t! ^^
Xiumin POV
Ma lesz egy díjátadónk a fiúkkal, ahol jelen lesz a BTS. Tudom, a rajongóink kis része már a sírba látja őket, de mi próbáljuk jól kezelni a helyzetet. Nos, JiMint mondhatni jó pasinak tartom. Bevallom, már egy ideje figyelem. Bármely esemémyen ott vannak-ahol persze mi is- ott minden egyes mozzanatát szemmel kísérem. Tetszik benne, hogy olyan kis alacsony. A haja is káprázatos, főleg az a szín. Kimondottan szexi. Igazából, bármit megadnék, ha elvehetném ártatlanságát. Mármint ő már biztos volt lánnyal, de fiúval tuti nem. Milyen szép is volna...
Lassan megérkezünk az esemény helyszínére. Bennem előtör a félsz, hogy mi lesz, ha JiMin észreveszi, hogy bámulom. Se baj, vegye! Sőt, ma rá is fogok hajtani!
Itt vagyunk. Nagy fehér épület, valami irodának kinéző, ami nem is az. A Bangtan Boys lathatóan már itt van, mivel egy kis kupacban vannak az újságírók a bejárat előtti vörösszőnyegen. És ott van Ő. Egy kis pillanatra kilátszódik a sok nyüzsgő ember közül, s furgonunkra pillant.
Épp szálunk ki ekkor-én már megtettem-nyilván feltűnt neki, hogy bámulom, kedves mosolyt küld felém. Lehajtom fejem. Túl szép ez a fiú, egyszerűen csak gyönyörű. Megőrjít a hangja, mikor énekel. S fáj, ha a banda tagjai fogdossák formás fenekét, amit annyire szeretnék én is játszi könnyedséggel markolászni. Bezzeg ők ezt meg tehetik. Én nem tehetem, de ma meg fogom! Már csak egy bökkenő van: hol dugjam meg? Hmm...Igazából ez túlzás.Nem csak megdignám. Áh! Remek ötletem támadt!
Kicsiket tipegve elindultunk az épület felé. Zavartan figyeltem a kis vöröst, ahogy hyungja kezét hirzelen megfogja. HoSeoknak a legjobb. JiMin csak úgy gondolt egyet, megfogta HoSeok kezét...Bárcsak én állnék ott!
Akadálymentesen jutunk be, most úgyis csak a BTS nevű banda a középpont.
Bementünk egy "terembe", aminek közepén egy színpad áll. Már nagyon, de nagyon sokan vannak.
Hiszek abban, hogy JiMin is szeret. A mosoly, amit az előbb nekem küldött, már elkáprázott. Többet akarok. Érezni akarom. Hallani szeretném, ahogy alattam élvezkedik, s nyögdécsel. Hallani akarom, hogy az én nevemet visítva élvez el.
Ezek a gondolatok cikáznak át fejemen. Nagyon szeretnék JiMinnel lenni.
Megrázom fejem, higy kitisztuljon. Az öltözőbe vezetnek minket, ahol fel vesszük a zakót, amit adnak. Gyorsan kapom magamra, mert látni akarom JiMint. Meglepődve nézek, mikor észre veszem, elsőnek öltözzem fel. Utolsó szoktam lenni. Lay a gatyával szarakodik, míg Luhan az inggel.
Mikor mindenki végzett, kivonultunk. Elfoglaltuk helyünket, ám meglepett, hogy a BTS mellé kerültünk. JiMin mellé csüccsentem le, aki rám mosolygott.
-Hogy vagy? - böktem meg egy picit oldalát. Közelebb csusszantam hozzá, így combjaink össze érnek. Bámulatos érzés, hogy érezhetem közelségét.
-Jól.-biccent fejével, s teljes lényével felém fordul.-Beszélgetni szeretnél?-kérdi.
Nem válaszolok, bólintok. Erre megrgadja kezem, s húzni kezd át a tömegen. Ez egy tündérmese! Életem szerelmével lehetek! Igen...igen...Ez számomra nagyon nagy megtiszteltetés, hisz rosszban vagyunk a Bangtannal. Nekik meg is tíltották, hogy velünk legyenek. De JiMin nem törődve ezzel, a mosdóba húzott. Becsukta mögöttünk az ajtót, s megfordult. Az egyik csapra támaszkodva nyitottam szóra szám, de ő rá tapadt. Szenvedélyesen kezdett csókolni, mitől lefagytam, és nem viszonoztam. Pirult arccal vált el tőlem, dadogva. Szemembe nézett. Én is gyönyörű barna szemeire szegeztem tekintetem, lassan már kezdtem bennük elveszni. Muszály volt cselekednem, ajkai után kaptam. Már pont hogy elindult volna kifelé, de ezt a tettét már el is felejtette. Nyakam köré fonta kezeit, s teljesem hozzám simúlt. Kezeim végig vezettem oldalán, többször is bejárva velük az utat. JiMin lassan elvált ajkaimtól, s ködös tekintetével találhattam magam szemközt.
-Akarlakh!-nyögte alig hallhatóan, de jó hallásom van, így tisztán értettem, mit is mond. Nem tudom elhinni. Egyszerűen nem lehet az, hogy ez a pillanat, gyakorlatilag élmény, valós dolog. Megcsíptem magam, de ez fájt. Megbizonyososdtam benne, hogy nem álmodok. Nem álom!
-Én ish...-kezdtem nyakát apró puszikkal, s harapásokkal behinteni. Puha bőrére vágyom, hangjára, ahogy alattam nyögdécsel.
-Xiuminh...-nyögte nevem,mikor egy picit jobban megharaptam a kelleténél. A piros kis foltra pusziltam, s egyik kezemmel kezdtem kigombolni ingjét. Nehezen, de sikerült, így elém tárult kidolgozott felsőteste.
Megfordítottam, így most ő van a csapnál. Kezét megragadva a falhoz nyomtam. Az élvezettől lerogyott a földre. Szétnyitottam lábait, hogy könnyebben hozzá férjek. Puszikkal kezdtem behinteni pocakját, karjait, s egész felsőtestét. Gondoltam egyet, levettem magamról ingem. JiMin egyből rám emelte kezeit, simogatott, ahol csak bírt.
Most lépnem kell. Mármint még egy lépcsőfokot, s lassan felérek a csúcsra. Övével kezdtem bajlódni. Ezzel már egy picit tovább szarakodtam, de ez is sikerült. Kínzó lassúsággal húztam le róla nadrágját, amit ezek után el is dobtam. A mosdó egyik sarkában landolt.
Újra fordítottam helyzetünkön, de csak az után, hogy magamról is leküzdöttem a gatyám. Őlembe ültettem, s férfiasságat kezdtem kényeztetni, boxerjébe nyúlva. Ahogy kezem mozgattam, ő úgy nyögött.
Megúntam, levettem róla az utolsó zavaró ruhadarabot is. JiMin boxerem után nyúlt, s lehúzta. Elfektettem a földön. Felhúzta lábait, hogy könnyen hozzá férjek. Elsőnek csak végig nyaltam hosszán, mire egy hangos nyögés hagyta el száját. Játszi könnyedséggel bekaptam egész méretét, s nyelvemmel kezdtem kényeztetni.
-Akarlakh Xiuminh!-nyögte. Na, ezen a pontom vesztettem el minden eszem. Erről a mondatról álmodtam már mióta! De előtte még van egy kis teendőm.
Két ujjamat szájába csúsztattam, hogy kellően nyálazza be nekem.
A tervem, amit fontolgattam, hogy a mosdoban veszem el szüzességét, sikerült. Bár én akartam ide beráncigálni, de megelőzött. Elégedetten húztam ki szajából ujjaim, s fenekéhez nyúlva, felvezettem őket "nyílásába". Egyszerre kettőt, de nem mutatta kis fajdalmát. Inkabb szokatlan lehet neki. Kéjes nyögései és az én zihálásaim terítették be a csendes helységet. Imádom ezt a hangot!!
Mikor már két ujjammal kellően kitágítottam, jöhetett a harmadik is.
-Ahh! Xiuminh!-nyögött fel fájdalmasan. Ez már fájdalmasabbnak bizonyult neki.
-Lazítsh...-súgtam fülébe, amit ezek után meg is haraptam. Átkarolta nyakam, s úgy zihált arcomra. Lassan kihúztam ujjaim, miket merev tagommal helyettesítettem. JiMin torkát egy fájdalmas nyögés hagyta el, ami engem egyre jobban kezdett beindítani. Csak ketten egy mosdóba, egymással törődve. Van ennél idilibb pillanat?
Megáltam a jelzésére várva, amit hamar meg is kaptam, így mozogni kezdtem. Egyre gyorsabban, JiMin pedig egyre kéjesebbeket nyögött. Ajkaira tapadtam, közpen pedig kincsén kezdtem fel-le mozgatni kezem. Hangosan felnyögött, mikor eltaláltam AZT a pontot. Ezek után csak oda céloztam lökéseimet, aminek meg is lett a hatása.
-Xuminhh!-élvezett nevemet nyögve tenyerembe. Nyakába haraptam, s gyorsítottam mozgásomon. Ahogy összeszűkült körülöttem, engem is átrepítet a csúcson. Ezzel már el is fogytak a lépcsőfokok. Nincs több, elértem amit szerettem volna.
Lihegve csusszantam ki belőle. Combjaimra helyezte magát, s úgy nézzük egymást. Csend van, senki nem szól.
-Szeretlek JiMin!-töröm meg a csendet. Sietős puszit lehel ajkaimra, s öltözködni kezd. Nem mondja hogy "én is"? Ezen a ponton törtem össze. Nyúzott arcal kezdtem én is felvenni szanaszét heverő ruháim.
Ingem gombolom, s csalódottan nézem, hogy hagyja el JiMin a mosdót. De akkor miért csókolt meg, ha nem szeret?
Jimin POV ♥~
Elgem van abból, hogy valaki szeret. Már hány ember szájából hallottam ezt...
De Xiumin szerelmét viszonzom. Szeretem. De sajnos lehetetleneket akarunk. Szeretni egymást? Se a cég, se az EXO rajóngói nem örűlnének. Hogy bántom meg jobban,ha nem válaszolok arra amit a mosdóban mondott, vagy ha elmondom a tényeket? Nem tudom, de biztos szomorú most.
Helyet foglaltam HoSeok mellett, aki egyből rám emelte tekintetét, kérdően nézve rám.
-Hol voltál? Miért vagy ilyen izzadt? Kivel voltál?!-teszi fel sorra kérdéseit. Sóhajtottam.
-Mosdóba. Szexeltem, azért. Xiuminnel.-adtam meg sorra a válaszokat. Hobi eltátotta száját, s meglepetten nézett rám.
-Tényleg? Milyen volt?-kérdezte.
-Káprázatos! -hunytam le szemeim.
Az volt. Sosem voltam még fiúval, így Xiumin volt az első. Még el se tudtam volna magunkat együtt képzelni, de most pedig megtörtént.
Felálltam, utam vissza vezetett a helyre, ahol elveszettem szüzességem. Ahogy benyitottam Xiumin keserves sírasa csapta meg fülem. Oda szaladtam hozzá, s átöleltem.
-Én is szeretlek!~
The end
Nem a leghosszabb, de elégedjetek meg vele...Khömm....Nekem 11 évesen ilyeneket kéne írnom/olvasnom? X"D
Köszönöm, hogy olvassátok az agyszüleményeimet~
Ja, és a hibák...eh...Ne foglalkozzatok a helyesírásommal x'D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése